Náray Tamás festményei egyediek, lendületet adnak. Nagyon szeretem az alkotásait, bár saját kompozícióim más irányt képviselnek.
Az alkotási folyamat során gyakran adódhatnak váratlan és szokatlan szituációk.
Egyik kedvencem a svéd Gyllene Tider zenekar, amely Magyarországon talán kevésbé ismert, mint Svédországban – már ez önmagában is meglepő lehet. A Sommartider című dal az egyik kedvenc alkotásom inspirációja volt. Napközben hallgattam a zenét, este pedig a dal által közvetített hangulat képi formában életre kelt falemezen.
Az alkotásaimat mindig egyedi címekkel látom el, és bennük történetek vagy események kelnek életre. Ihlet nélkül biztosan nem lennék képes alkotni, de ezt nem gondolnám válságnak. Mivel nem tervezek időarányos mennyiséget az alkotási folyamat során, sosem éreztem alkotási kényszert.
A műveimet nem értékesítem, mert számomra elsősorban az alkotás öröme és a mögöttük rejlő történetek a legfontosabbak.
Ritkán, különleges alkalmakkor ajándékozom el őket, amikor úgy érzem, hogy valóban jó helyre kerülnek.
Az absztrakt alkotások a kompozíciók, a színek és a formák egyedi összhangja.
Véleményem szerint az önkifejezés egyik legerősebb formája lehet. Az alkotóknak és a nézőknek egyaránt különleges lehetőséget teremt, hogy felfedezzék belső világukat, kifejezzék gondolataikat és érzéseiket.
Az Infinito Galéria egyik legfontosabb célja a közösségépítés. Számunkra nem csupán a műalkotások bemutatása fontos, hanem egy olyan tér kialakítása is, ahol az alkotók inspirációt nyerhetnek és támogathatják egymást. A jövőben rendszeres kiállításokat és közösségi eseményeket tervezünk. Az érdeklődők lehetőséget kapnak arra, hogy megismerjék a kortárs modern művészetet, párbeszédet folytassanak az alkotókkal, és így aktív részeseivé váljanak művészeti közösségünknek.
A művészet egy végtelen tér, amely átlépi a határokat. Képes áthidalni a nyelvi és kulturális különbségeket, új perspektívákat nyit, és kreativitásra ösztönöz. Békét teremt.
Ez egy izgalmas kérdés! Válaszként két kedvenc filmemről mesélnék.
Az első a Távkapcs (Click), amelyben Adam Sandler – Michael Newmant alakítja, egy túlzottan ambiciózus, törtető, karrierista és munkamániás férfit. Az élete lényegében a munkája körül forog, miközben elhanyagolja a szeretteit. A történet során kap egy távirányítót, amely lehetővé teszi számára, hogy átugorja az életének kellemetlennek vagy lényegtelennek gondolt pillanatait. Ahogy azonban haladnak az események, fokozatosan ráébred, hogy a gyorsított és leegyszerűsített élet nem hozza el a várt boldogságot. A film legfontosabb üzenete, hogy az élet nem csupán a munkáról és a karrierről szól, hanem a pillanatok megéléséről, a szeretetről és a kapcsolatok ápolásáról is.
Ez a film egy vígjátékba csomagolt, rendkívül erőteljes és komoly mondanivalóval rendelkező dráma, szerintem Sandler egyik legerősebb alakítása.
A második film A sziget szellemei (The Banshees of Inisherin), egy fekete humorral átszőtt, szomorú történet.
Egyedülálló stílusban mutatja be a baráti kapcsolatok törékenységét és azt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha nem becsüljük meg a számunkra fontos embereket. A történet komplex, Colin Farrell és Brendan Gleeson alakítása kiemelkedő, és a film egyedi atmoszférájával együtt maradandó tanulságot közvetít a néző számára.
Ez a válaszom teljesen filmajánlóvá alakult át, de szerintem a lényeg a sorok között van. 😊
A profiloldalamon néhány kiválasztott alkotásomat találod -örömmel veszem, ha megtekinted őket.😉
„Helios elfogása” a fény és a szabadság küzdelmét ábrázolja a világ materiális korlátaival szemben.
A napistent szimbolizáló vörös gömb, az aranyszínű akadály mögött izzik, miközben az ég dinamikus kék-zöld árnyalatai a mozgást és a szökés lehetőségét sugallják számára.
A merész kontrasztok feszültséget teremtenek a bezártság és a felszabadulás között, vizuálisan megragadva Helios megfékezett erejét.
Susanoo dühe Amaterasu rizsföldjei ellen a japán mitológia egyik legikonikusabb epizódja.
Ez a jelenet nem kizárólag a testvérek közötti rivalizálást hangsúlyozza, hanem a rend és a káosz közötti örök küzdelmet is. Susanoo a rizsföldek elpusztításával egy szimbolikus cselekedetet hajtott végre, amelyet Amaterasu, a napistennő hatalma és termékenysége elleni közvetlen támadásként értelmeztek.
A festmény absztrakt, geometrikus világa erős kontrasztot teremt: a hűvös kék ég misztikus nyugalma és a sötét, textúrált horizont titokzatos mélysége kiegészítik egymást.
Az élénk narancs-vörös elemek lendületes erővel törik meg a párhuzamos vonalak finom rendjét, és egy érzelmekkel teli, rejtélyes utazásra hívják a szemlélőt.
Ez a festmény nem konkrét hajók ábrázolásával, hanem az utazás hangulatának és élményének közvetítésével absztrakt módon idézi meg Hatsepszut expedícióját. A változatos színpaletta – a meleg és hideg árnyalatok váltakozása – erős kontrasztot teremt, amely gazdaggá és izgalmassá teszi a kompozíciót. Az akrilfesték rétegzése és a különböző textúrák mélységet adnak a műnek, így az nem csupán egy történelmi utalás, hanem egy vizuális élmény, amely érzékekre és érzelmekre egyaránt hat. A festmény megszólítja a nézőt, hogy saját értelmezést adjon az utazásnak, túl a konkrét formákon és részleteken.
A „Constructed Chaos” az urbanizált világ és a nyers érzelmek találkozásának vizuális lenyomata. A látszólag rendezett fehér rácsvonalak egy modern építészeti vázlatot idéznek, mégis a mögöttük kavargó textúrák és színek a rendezetlenség és az ösztönös energia érzetét keltik. A fekete és szürke háttér ipari, városi hangulatot áraszt, míg a vörös és sárga árnyalatok nyugtalanságot és lüktető feszültséget visznek a képbe. Az alsó részen felbukkanó zöld és narancs tónusok természetes kontrasztot teremtenek a sötétebb, zártabb felső térrel. Ez az alkotás az örök párbeszédet ragadja meg rend és káosz között – azt a határvonalat, ahol az emberi teremtés és a spontán ösztönök találkoznak.
Per Gessle tiszteletére
A festmény erőteljes vizuális kontrasztokat és rétegzett textúrákat alkalmaz, egy absztrakt táj esszenciáját megidézve. A kép felső részében, a kék égbolt nyugalmat sugároz, míg a geometrikus nap –ami egy sárga négyzet és egy kisebb piros négyzet – dinamizmust visz a kompozícióba. Az alsó sávok rusztikus, erodált hatást keltenek, mintha az idő múlása nyomot hagyott volna a felületen. Az élénk színek és a nyers ecsetkezelés költői feszültséget teremtenek a rendezettség és az ösztönös káosz között, így a mű egyszerre idézi meg a természet erejét és a geometrikus absztrakció tisztaságát.
„Magenta frustré” egy erőteljes vizuális ellentétet ábrázol. A kompozíció két ellentétes oldalra oszlik: a bal oldalt mély, hűvös kékek és zöldek uralják, gazdag textúrával, míg a jobb oldalon meleg, aranybarna árnyalatok dominálnak. A két rész között egy vékony, vibráló magenta vonal húzódik, élesen elválasztva őket – a feszültség és a határok kihívásának szimbólumaként. A festmény felszíne gazdag textúrájú, amely mélységet ad az absztrakt formáknak és színeknek. Az arany árnyalat a stabilitást sugallja, míg a kék-zöld terület az érzelmi mélységet és a belső világ hullámzását tükrözi. A magenta vonal, amely mintha egy sebként hasítaná ketté a vásznat, a belső feszültséget és frusztrációt hordozza, ugyanakkor dinamikát teremt. Ez az alkotás tökéletes választás lehet olyan térbe, ahol a nyugalom és a feszültség finom egyensúlya érvényesül – például egy modern nappaliba vagy egy galériába, amely meditatív környezetet kíván létrehozni.
Nurarihyon egy japán mitikus lény, akit gyakran „a Yokai uraként” emlegetnek. A japán folklórban rejtélyes, mégis tekintélyt parancsoló alak.
Nurarihyon ajtaja egy misztikus kapu, amely illúziókkal és csapdákkal ejti rabul áldozatait.
Aki átlépi a küszöböt, egy másik világban találja magát, ahol pompás lakoma és nyugodt környezet várja. Ám ez csupán Nurarihyon illúziója – idővel az áldozat rádöbben, hogy csapdába esett, és nincs visszaút a saját világába. Az ajtó a kíváncsiságot és a kapzsiságot jelképezi, amelyek végzetessé válhatnak, ha valaki a természetfeletti birodalmába téved.
„Summer Walk” egy dinamikus és vibráló kompozíció, amely megragadja a nyári élmények intenzitását és energiáját. A ragyogó kék, piros, sárga és fehér kontrasztja egy fényben rezgő nyári tájat idéz. A texturált felület és a réteges ecsetkezelés mozgást kölcsönöz a műnek, mintha a napfény, az árnyékok és a természetes formák játékát követné. A kék és a piros találkozása lendületet sugall, míg a sárga hangsúlyok a napsugarak melegét idézik. A finom részletek és a rétegzett festék töredékes nyári emlékeket keltenek életre – benyomások és pillanatképek, amelyek egy séta során átfedve villannak fel.
A mű egyszerre energikus és harmonikus, teret hagy a szabad értelmezésnek. A nyár nem egy konkrét hely, hanem egy érzés – és a „Summer Walk” ezt az érzést tökéletesen visszaadja.
A festmény rétegzett kompozíciója az idő – a múlt és a jelen – egymásra halmozódó lenyomatát idézi. A felső mélyzöld sáv az állandóságot és a természet örök körforgását szimbolizálja, míg az aranyszínű csík a múló pillanatok múló ragyogását jelképezi. A fehér és fekete vonalak az emlékek nyomaira, a térben hagyott, elhalványuló nyomokra emlékeztetnek. Az alatta lévő meleg narancssárga és földes barna tónusok a talaj szilárdságát közvetítik, egy olyan felületet, amely az idő múlásának súlyát hordozza. „Time Horizon” nem csupán egy absztrakt tájkép, hanem egy belső utazás – a múlt és a jelen találkozási pontja, ahol a rétegek nem elválasztanak, hanem összekötnek.
„Encoded Memories” az idő rétegződését és az emlékezés megfoghatatlan természetét idézi fel. A festmény struktúrája mintha a múlt nyomát, egy elhalványuló emléket őrizne, amely feloldódik az időben. Az arany és a sötétebb tónusok közötti kontraszt az emlékezés és a felejtés kettősségét tükrözi, míg a textúrák a múlt töredékes lenyomatait tárják fel. Titokzatossága arra invitálja a nézőt, hogy személyes érzelmein és emlékein keresztül találja meg saját jelentését.
©Infinito Modern Art Gallery- Minden jog fenntartva! | Adatvédelmi tájékoztató